Hírek

Bizottságunk tagja, korábbi elnöke, prof. Harsányi Gábor Széchenyi díjban részesült, melyet Magyarország köztársasági elnöke adott át március 15. alkalmából. Az elismeréshez szívből gratulálunk!  

Indoklás: Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként.

Részletek az MTO előterjesztéséből:

Kutatásai elsőként a nagyfelbontású áramköri összeköttetés hálózatokban fellépő meghibásodási mechanizmusok vizsgálatára, különös tekintettel az elektrokémiai migráció által okozott hibákra és azok megelőzési technológiáira irányultak.

Később kutatási érdeklődése fontos témákkal bővült, melyek közül kiemelendő a vékony- és vastagréteg technológiák, valamint funkcionális polimerek kombinációján alapuló, környezetvédelemi és orvosbiológiai célokra alkalmas érzékelők kutatása. 2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia Doktora és a BME egyetemi tanára lett. 2003 óta a BME Elektronikai Technológia Tanszék vezetője.

Szakmai eredményei közül kiemelkedik két könyve, amelyek a Technomic Publishing Co., Lancaster (USA) R, Basel, (Switzerland) gondozásában jelentek meg „Polymer Films in Sensor Applications” (1995), illetve „Sensors in Biomedical Applications” (2000) címmel. E két könyv világsikert aratott, a mai napig kézikönyvként használják a témát kutató szakemberek.

A 2010-es évek második felében kutatásai az elektronikai gyártástechnológia fejlődése és a technológiai váltások (pl. ólommentes megoldások) következtében új irányokkal bővültek. Ebben az időszakban nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket ért el az új típusú alacsony ezüst tartalmú SnAgCu forraszötvözetek megbízhatósági problémáinak (elektrokémiai migráció, ón whisker növekedés és ón pestis jelenségek) valamint új ötvözetek ipari alkalmazási lehetőségeinek kutatásában.

Oktatásszervezői munkája során vezető szerepet játszott az elektronikai technológia oktatás alap- és mesterképzésbeli szakirányainak, később specializációinak létrehozásában. Kidolgozója és részben előadója volt tizenhat új tantárgynak a villamosmérnöki alapszakon, mesterszakon és a posztgraduális képzésben. Számos egyetemi jegyzet, oktatási segédlet, felnőttképzési és internetes tananyag létrehozása fűződik a nevéhez.